Gyermek- és ifjúkora

1823. január 1-jén született Kiskőrösön

Apja, Petrovics István, mészárosmester, aki magyarul jól beszélt és írt. Anyja, Hrúz Mária szlovák anyanyelvű volt. Az 1838-as dunai árvíz és egyik rokonuk anyagi csődje, akiért Petrovics kezességet vállalt, anyagi romlásba döntötte a családot. A tizenöt éves ifjú kénytelen volt otthagyni a selmeci líceumot, s megismerkedett a nélkülözéssel és a nyomorral. Pesten színházi "mindenes", Ostffyasszonyfán házitanító volt, majd katonának csapott fel Sopronban. Leszerelése után nyugtalan vándorút következett, majd 1841 októberében fölvették a pápai kollégiumba rendes tanulónak. Az 1842-es év hozta meg első jelentősebb irodalmi sikerét. Május 22-én a kor legjelesebb szépirodalmi és tudományos folyóiratában, az Athenaeumban megjelent A borozó című költeménye - még Petrovics Sándor néven. Ekkor Petőfi még inkább a színészetre érzett elhivatottságot, s 1842 novemberében vándorszínész-társulathoz szegődött.

Fontosabb városok

Kiskőrösön született 1823. január 1-jén.

Kiskunfélegyházán éltek családjával egy rövid ideig, itt van apja másik mészárszéke.

Aszód város Pest megyében, az Aszódi járásszékhelye. Nevét a középkorban kapta, az időszakos vízfolyás jelentésű "aszó" főnévből származik. A 3-as számú főút mentén, a Gödöllői-dombság szélén. Ide járt iskolába 1836-tól 1839-ig Petőfi Sándor. Ebben a városban házasodtak össze szülei.

Kecskeméten három évig is tanult. Először 1828. május 10-én vitte apja az evangélikus népiskolába, ott íratta be 1829. május 10-én a második, illetve 1830. május 15-én a harmadik elemibe is. Az intézményben már némi latint is tanult.

Ostffyasszonyfára egyik rokona vette mahagoz, hogy maga mellett taníttassa.

1844-től Pesten élt, majd 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert. A "márciusi ifjak" egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vállalt.

1846-1847-ben - a "vad gróf" vendégeként - három alkalommal is megfordult Koltón. Ezek közül a "látogatások" közül legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. - október 19. közötti időszak, amikor az ifjú író hitvesével, Szendrey Júliával, itt töltötték a nászutukat. Az ott lévő kastélyban ma Teleki-Petőfi múzeum működik.

Sopronban jelentkezett katonának, és édesapja ide küldte evangélikus gimnáziumba.

Maglódon dolgozott édesanyja, aki édesapjával is itt ismerkedett meg.

Fehéregyházán halt még 1849. június 31-én.

A Pesti Divatlap szerkesztője

A fiatal költőt Vörösmarty Mihály vette pártfogásába. Bajza és Vörösmarty közbenjárására Vahot Imre a megújuló laphoz segédszerkesztőnek hívta Petőfit aki 1844. július 1-jén elfogadta állását a lapnál.

A közönségízlés megváltozásának, a népköltészet gyűjtésének és megbecsülésének is köszönhető, hogy Petőfi népies helyzetdalainak és életképeinek akkora sikere volt. Csak amikor eltért ezektől a normáktól akkor kapott elutasító kritikákat. Korábbi támogatói közül is nem egy ellenfelévé vált. A kritikákra Petőfi A természet vadvirága című versével válaszolt, amely csak megerősíthette a bírálókat véleményükben a költő nyelvhasználatának "durva, parlagi" voltáról. 1845 márciusában kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből.

Csalódások és válság

A nagyszerű kezdet után szükségszerű volt az időleges visszaesés. Az 1845-ös év az útkeresés, a kísérletezés időszaka volt számára. Jóllehet egyik legtökéletesebb népdalát (Fa leszek, ha...) és legszebb románcos életképét (A négyökrös szekér) írta ekkor. Írói kudarcok is érték ekkoriban. E korszakának legjellemzőbb és legszínvonalasabb költői teljesítménye az a hatvanhat, többnyire rövid, négy-nyolcsoros versből álló Felhők című ciklus, amely 1845 ősze és 1846 márciusa között keletkezett és önálló kötetként 1846 áprilisában jelent meg.

Szerelem

Az 1846-os év más szempontból is fordulatot hozott Petőfi életében. Erdélyi utazása során - szeptember 8-án, a megyebálon - megismerkedett Szendrey Júliával, Károlyi gróf erdődi jószágigazgató lányával. 1847 májusában Júlia - apja akarata ellenére - igent mondott, és megismerkedésük évfordulóján, szeptember 8-án megtartották az esküvőt. A mézesheteket a kalandos életű ellenzéki gróf, Teleki Sándor (Petőfi egyetlen arisztokrata barátja) koltói kastélyában töltötték.

Petőfi napja

1848. március 15-ike a pesti forradalom s egyszersmind Petőfi napja. A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplője volt . A 12 pont mellett a Nemzeti dal és a népakarat legfontosabb kifejezője. A győzelem és a dicsőség tetőpontjától 1849. július 31-ig, a végső segesvári katasztrófáig egyetlen hatalmas ívű zuhanásnak tűnik fel pályája.

Összes művei

Petőfi Sándor összes költeményei (Pest, 1847)

Petőfi Sándor vegyes művei (I-III., Gyulai Pál, Pest, 1863)

Petőfi Sándor összes költeményei (Athenaeum, Bp., 1882). Hazai művészek rajzaival díszített képes kiadás, gazdag szövegközi képanyaggal és iniciálékkal.

Petőfi Sándor összes művei (I-VI., az első kritikai kiadás, Havas Adolf Budapest, 1892-1896)

Petőfi Sándor (Összes költeményei,

Voinovich Géza, Budapest, 1921)

Petőfi Sándor Összes művei (I-VII., MTA kritikai kiadás, Budapest, 1951-1964)

Petőfi Sándor Összes művei (I-III.,

Magyar klasszikusok sorozat, Pándi Pál, Budapest, 1955)

Petőfi Sándor összes költeményei (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972). Megjelent a költő születésének százötvenedik évfordulójára, Borsos Miklós rajzaival